Gryllus Dániel Kossuth-díjas magyar zeneszerző, előadóművész, zenész soha nem akart verseket írni, és a zenélés is csak hobbiként indult a számára. A Kaláka együttes megalapítása is egy baráti sörözés közben történt. Mikó Istvánnal 1969-ben az Andrássy úton található Ádám sörözőben találták ki közösen a Kalákát. 

Az első próbák a Gryllus családnál voltak, a legenda szerint a nagymama nappalijában. Az induláskor, mindjárt az elején, a közös zenélésekbe Dániel testvére, az akkoriban csellózni tanuló Gryllus Vilmos is becsatlakozott. A Kaláka debütáló lemeze a Kaláka, amelyen huszadik századi magyar költők verseire irt dalok szerepeltek, csak nyolc évvel az együttes alapítása után jelent meg. A felvétel a Hungaroton Rottenbiller utcai stúdiójában készült 1976-ban.

A Kaláka 2019 novemberében ünnepelte 50 éves jubileumát.

Az  együttesnek és ezzel együtt az alapító tagoknak (Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Mikó István és Radványi Balázs) és későbbi a tagcserével bekerült új zenészeknek, így Dabasi Péternek, és Huzella Péternek nagy szerepük volt, és van abban, hogy Magyarországon évtizedek óta több generáció, zenéjükön keresztül megismerhette a magyar költészet, a kortárs irodalom nagyjait, színe-javát.

„A Kaláka együttes 1969-es megalakulása óta, azaz ötven éve egyet jelent a magyar és az egyetemes költészet kimagasló alkotásainak megzenésítésével. Mégpedig úgy, ahogy azt Kányádi Sándor fogalmazta meg a legtalálóbban: „kimuzsikálva a Gutenberg óta könyvekbe száműzött versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti dallamot«”. A Kaláka önazonossága ugyanakkor elképesztő változatossággal párosul: éppen annyi zenei stílusban képes hiteles előadásra, ahány stílusban a kiválasztott versek íródtak, évszázadokon át. Azért a kimondottan az együttesre jellemző megszólalásmód is érvényesül: ezt garantálja a négy énekhang, valamint a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka. Harminc album, mintegy ezer dal, és sok-sok ezer Kaláka-koncert tanúskodik erről, határon innen és túl. 2000-ben Kossuth-díjat, 2004-ben Prima Primissima-díjat, 2014-ben pedig Magyar Örökség-díjat vehetett át.”

Forrás: MÜPA

„Az együttes nyolcadik évében jelent meg az első lemez, és egy átfogó képet szerettünk volna adni az addigi munkánkról. Tehát a lemezen vannak dalok az első évből, a harmadikból, és így tovább, mindegyik évből. Ilyet ma már nem csinálnánk. Ráadásul a Hungaroton végig beleszólt a lemez elkészítésébe. A József Attila verseket levették róla, már ab ovo letiltották a „Kertész leszeket”, ami az egyik nagy Kaláka sláger volt, még a Balatonon is énekelték. Egyáltalán, föl sem vehettük a többit sem, a Tudod, hogy nincs bocsánat, a Reménytelenült, az Azt mondják című versekeket. Igy ezek nem kerültek a lemezre, de később persze más albumokon már rajta vannak.

Mondvacsinált okokra hivatkoztak, például A tudod, hogy nincs bocsánatot Radványi Balázs énekelte, és azt mondták, hogy a hangja nagyon hasonlít Aradszky Lászlóéra, és ezen a hangon nem lehet kiadni egy József Attila verset, mert az nagyon vicces lenne. Ilyen hülyeségeket mondtak. Nyilvánvaló, nem ez volt a valódi indok. Helyette azonban rátehettük Weöres Éjszaka csodái című versét, amit egyébként nem szerkesztettünk volna az albumba.

A lemezkészítéssel párhuzamosan volt egy rádió sanzonest is, ahol mi is szerepeltünk, ott meg Az éjszaka csodáira mondták azt, hogy inkább ne játsszuk, mert van benne az a négy sor, hogy „Én megmondtam már ezerszer,/ hogy hibás a mai rendszer, /államreform kéne régen,/persze nem hitték.”

Pedig ezt Weöres Sanyi bácsi a negyvenes években írta, és valójában ezt egy öregember mondja, nincs benne politika. Azt javasolták, hogy helyette József Attilát játsszunk. Szóval nem volt egységes központi koncepció a hatalom részéről. Másfelöl valóban túl sokféle van ezen az albumon, de nem is sokféle, mert mindig is sokfélék voltunk. (…) Azt szoktam mondani, hogy nem stílus vagyunk, hanem műfaj.” (Gryllus Dániel)