November 16-án a Neoton Família hetedik nagylemezéről, az 1980-ben megjelent A família című albumról kérdezte Horváth Gergely Végvári Ádám dalszerző-gitárost.
„Az album a Kétszázhúsz felett gigaslágerrel indul, és komoly sebességgel lökte az együttest a világhírnév felé. Akkortájt a magyar sikerzenekaroknak 70 ezres eladást prognosztizált a kiadó itthon, a Neoton Família a megjelenés évében már 120 ezer bakelitet adott el csak Magyarországon A famíliából. A 90-es évek elejére a Neoton Família összeladása világszerte már 7 milliónál járt. Nem csoda, hogy Végvári Ádám, az együttes újdonsült gitárosa eleinte csak kapkodta a fejét”- írta az ArtNews.
A família című album megjelenése előtt egy évvel került a Neotonba Végvári Ádám. A gitáros az akkor jól menő Kati és a Kerek Perecből igazolt át Bardóczi Gábor dobossal az akkor már 15 éve elképesztően népszerű együttesbe.
A Neoton Famíliának a nyolcvanas években indult el külföldi sikerszériája. A világ számos pontján játszottak, így nem csak a távol-keletre, de Spanyolországba, Japánba is eljutottak.
„Egy stúdiófelvétel kapcsán kerültem az együttesbe.1979-ben még a Kati és a Kerek Perec tagja voltam, amikor egy közös lemezfelvételt készítettünk a Neotonnal és Kovács Katival. Discoparty címmel angol és amerikai slágerek magyar változatán dolgoztunk, amikor kiderült, hogy a Neotonban nincs olyan énekes, aki az egyik nagysikerű ABBA számot (Does your mother know) előadja. Nem volt ’hangjuk”, emberük erre. Kitalálták, hogy próbáljam meg én. Másnap bementem a stúdióba a legszebb öltönyömben, közösen meghallgattuk a dalokat és végül mindenkinek tetszett a produkcióm, nem csak a zenekarnak, hanem a hanglemezgyár vezetőinek is. Onnantól kezdve elindult egy ilyen beszélgetés, először csak tréfásan, később egyre komolyabban arról, hogy igazoljak át a Neotonba. 1980 januárjában hosszas gondolkodás, viták, és lelkiismeretfurdalás után döntöttem úgy, hogy elvállalom. A Neoton Família nagyon jó zenkar volt. A Kati és a Kerek Perec szintén népszerű volt, akkoriban épp az első lemezen voltunk túl. De tudtam, hogy két hasonló stílusú együttes nem nagyon fér el a kis hazai piacon. Így aztán Bardóczi Gyula dobossal együtt átigazoltunk.
A szerepem az volt, hogy egy rockosabb stílussal, az általam kedvelt west coast hangzással színesítsem a repertoárt. Akkoriban főleg a Chicago és a Toto amerikai együttes számait hallgattam, szép hosszú hajam volt, és egy elképesztően jó gibson gitáron játszottam. Valahogy ez tetszhetett meg, ez a keményebb stílus. Ez addig hiányzott a Neotonból…
Néhány év múlva én is ott álltam a frontvonalban, középen Csepi, bal oldalon Baracs én a jobb oldalt erősítettem. Néha be is bemehettem középre kicsit, kis terpeszben beálltam és nyomtam a rockos hangzást. A família lemez koncepciója is az volt, hogy ezt az új, keményebb stílust becsempésszük a Neoton zenei világába. …Legjobb példa erre a Kétszázhúsz felett című dal. Három szólamú gitárjáték jól megtorzítva, kemény alappal, ütős dobhangzással addig még nem nagyon volt hallható Neoton lemezen. Éppen ezért ezt a lemezt szeretem a legjobban. Talán a legsokoldalúbb korong, mindenféle stílus keveredik benne.” (Végvári Ádám)
Az online adásokat a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram támogatásával, a Fülesbagoly Alapítvány partnerségében szervezik meg.
Az online adás itt tekinthető meg:
https://www.facebook.com/B32kulturter/videos/830341581060743
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.