A zenekar sajátos, jazzrockos hangzásvilágára nagy hatást gyakorolt Jimi Hendrix: Are You Experienced című lemeze, a 70-es évek korai progresszív zenekarai, mint a Pink Floyd, a Genesis, a Yes, a King Krimson, Soft Machine, a Mahavishnu Orchestra elementáris zenéje és néhány évvel az East megalapítása előtt a bluest játszó lengyel SBB (Silesian Blues Band) trió.
„Szinte azonos ambícióink voltak. Mi nagyon egy húron pendültünk, közös céljaink voltak, és mindent közösen oldottunk meg. A megalapitáskor nem gondoltuk azt, hogy lesz majd 14-15 lemezünk, nem hogy nem hittünk benne, de is nem gondoltunk rá. Persze azt gondoltuk, hogy amit mi csinálunk a borzasztóan fontos.
A hetvenes években olyan zenék inspiráltak amelyeket nem nagyon lehetett még hallani Magyországon. Abban bíztunk, hogy a mi zenénk majd valamilyen módon itthon is sikeres Ha az első szegedi koncertünkön ’75-ben, és később is nincs az a siker, talán másképp alakulnak a dolgok. Persze ezek a fellépések nem voltak mérhetők az akkori rock zenekarok koncertjeihez, mi mindig nagyon kicsi helyeken, kis jazz klubbokban játszottunk, de ezek a folyamatosan tovább lendítettek minket és a célok egyre növekedtek.” (Móczán Péter)
„Az első énekesünk 1980-ban csatlakozott a zenekarhoz, miután több, később sikeres énekest is kipróbáltunk, de számunkra egyikőjük sem felelt meg, végül Zareczky Miki lett a nyertes. Miki kitűnően beszélt és énekelt angolul, képzett zenész, énekes volt, aki a konzervatórium jazz-tanszakán pallérozta képességeit, és ismerte azt a zenei világot, amit mi játszottunk és folytatni akartunk. Nem sokkal később éppen Miki ajánlására került a csapatba Pálvölgyi Géza billentyűs, szintén a jazz-tanszékről. Így alakult ki velük és az alapítókkal - Varga János gitár, Móczán Péter basszusgitár, Király István dob - az a legendás felállás, amelyhez az első két albumunk fűződik, a Játékok és a Hűség. Az ezeken hallható számok mind újak voltak, legföljebb csak néhány motívum, egy- egy harmóniasor épült be a régi szvitekből az albumok zenéjébe. A szövegeket pedig mi írtuk: Zareczky Miki, Móczán Péter és Varga János. Mindent kiírtunk magunkból, ami foglalkoztatott bennünket, nem voltak korlátaink, ha pedig ügyetlenre sikerült egy-egy sor, akkor javítottuk egymás szövegét - anélkül, hogy bárki zokon vette volna a másik lektorkodását.”
Forrás: musicmedia.hu
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.