"A művészet az élet minőségének javítását szolgálja. Az iparművészetre ez tárgyiasulva is igaz, az ötvösművészetben e cél a legegyszerűbben tetten érhető. Ékszereimmel az embereket szeretném szebbé, boldogabbá, elégedettebbé tenni. A technika, melyet használok, a formavilág, melyből építkezem, évezredekötvöseinek, művészeinek, alkotóinak öröksége."

Kuti Krisztina sok követ használ, és ezeket rendszerint maga is csiszolja. Medáljaiba, gyűrűibe a különféle féldrágaköveket sokféleképpen, változatos úton szerzi meg, hol egyedi vásárokon, hol az interneten. Gyakran lehetetlen helyeken is kincsekre talál, és szinte bármibe képes belelátni egy fülbevaló vagy akár egy  mandzsettagomb formáját.

Medál labradorittal, zöld kalcittal, turmalinnal, gyűrű forgó porcelán gömbbel, és rózsakvarccal. Krisztina sokféle színnel és féldrágakővel dolgozik, gyakran a kövek inspirálják.

A művészt gyerekkora óta elvarázsolják a kövek: “Mániákusan is gyűjtöttem őket, sokszor ötleteket adnak, inspirálnak. Azt vettem észre, az agyunk akkor is fényképez, amikor látszólag nem ezzel foglalkozunk, és ha az ember leül tervezni, előjönnek a titkos fényképek.

Kuti Krisztina a kisképzőbe járt, 16-17 évesen drótból hajtogatott ékszereit meglátta a nyolcvanas évek underground butikjának, a fogalommá vált New Wave-nek a tulajdonosa, és azonnal rendelt tőle. Sokat köszönhet későbbi mesterének Bartha Ágnesnek, aki a szakmai fogásokon túl bíztatta, bátorította, kapcsolatrendszerét önzetlenül átengedte.

“Bartha Ágnes legfontosabb tanítása számomra a szabadság és a lehetőség, hogy ‘lehet ezt csinálni’. Miközben terelgetett, segített, hagyta a saját stílusom kibontakozását. Nem művészcsaládba születtem, polgári közegből jövök, és bár sosem akadályoztak, de el kellett fogadniuk, művészpályára lépek” – mondja Krisztina, aki ezzel együtt félig meddig autodidaktának vallja magát. (Artportal 2015.)

“Én a  mai napig nem szoktam rá az előzetes tervek készítésére – mesél munkamódszerük  különbözőségéről Krisztina –  inkább vázlatokat rajzolok, és hamar nekilátok a kézi munkának. Türelmetlen vagyok, ha elkezdek egy ékszert, szeretem hamar befejezni. Nem tudok heteket, hónapokat várni, látni akarom a valóságban, ami a fejemben már összeállt." 

"Krisztina munkáinak erőssége a kézi megmunkálás, szeret az anyaggal játszani, a kő texturájával, sok esetben oxidálja a fémet, több réteget rak egymásra. Van ahol durván mattít, máskor köszörűkővel dolgozza át, többféle speciális szerszámmal munkálja meg a felületeket, kihasználva az ezüst tulajdonságait. A felületet mattra, az éleket fényesre csiszolja, minden réteg textúrája más és más." (Artportal)

A beszélgetés alenti linken tekinthető meg:

https://www.facebook.com/B32kulturter/videos/437936533933340