Erőgyűjtés és gyógyulás a Mesék Éjszakáján

 Lassan hagyomány 2018 óta, hogy június utolsó szombatján a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület szervezésében az élőbeszédes mesemondást ünnepeljük. A Mesék Éjszakája országos programsorozat a pandémia után kikerülve az online térből Budapesten a B32 Galéria és Kultúrtérben tartja meg a közös mesemondást gyerekeknek és felnőtteknek.

Kovács Gabi Vaskor Gréta és Sárközi Tünde meseterapeutákkal, szervezőkkel beszélgetett.

Vaskor Gréta: Tavaly a pandémia miatt a közösségi esemény elmaradt, ezért arra kértük az érdeklődőket, hogy otthon, családi körülmények között tartsák meg a Mesék Éjszakáját, és a saját kis közösségükben mondjanak mesét. Idén azt tervezzük, hogy párhuzamosan futnak majd a programok, vagyis országszerte megtartjuk a közös olvasásokat, és emellett online közvetítéseket is lesznek.

Jellemzően a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület terapeutái ajánlanak meséket mindig. A tavalyi rendhagyó helyzet hogyan változtatta meg a tematikát?

Sárközi Tünde: Az egyesület oldalára feltett általunk javasolt népmesék főleg a változásra, az újrakezdésre fókuszáltak. Ezek mindenféle nemzetiségű népmesék voltak, valahogy úgy alakult, hogy magyar egy sem volt köztük, de ez teljesen véletlen volt, és egyébként mindenki szerette őket.

Vaskor Gréta: A Mesék Éjszakája program mindig meghatározott dramaturgia szerint zajlik. Általában a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló közös meséléseket zárt térbe tervezzük. 2019-ben ez a helyszín például a B32 Galéria és Kultúrtér volt, és utána még a Gellért-hegyre is felmentünk, ahol legalább százan hallgatták a mesemondókat. Most idén ez nem így lesz, mert még mindig a COVID-járvány befolyásolta a szervezést, hiszen nem lehetett előre látni hogyan alakulnak a pandémiás dolgok, és a témák szintén tükrözik a vírushelyzet miatt kialakult állapotokat: a fókuszba most, az erőgyűjtés és a gyógyulás került, és ezekhez a hívószavakhoz kapcsolódva kerestek meséket a terapeutáink.

Van közöttük olyan mese, amelyet ismerhetünk?

Vaskor Gréta: Igen, ilyen például a Szépen zengő pelikánmadár, amelyre sokan a Magyar népmesék című televíziós rajzfilmsorozatból is emlékezhetnek. A történet szerint van egy király, akinek az egyik szeme sír a másik meg nevet. A király síró szemét kell meggyógyítania a főhősnek, egy szegény legénynek, aki számtalan kaland után persze eléri a célját és a megszerezve a pelikánmadarat és a király „sírószem” problémáját is megoldja. Tizenkét felnőtt- és körülbelül nyolc gyerekeknek szóló mesét hallhatnak idén az érdeklődők a B32 Galériában. A mesék között könnyű zenei részek lesznek, Tóth Eszter (Napfonat) fog citerázni, és énekelni.

Mennyire népszerű ma az élőszavas mesélés?

Sárközi Tünde: Ez mindig egy különleges esemény. Sok családban inkább mesekönyvből olvasnak, mintsem fejből mesélnének, ez nem annyira megszokott. És van, ahol csak mesefilmeket néznek, és a meseolvasás teljesen el is marad. Pedig az élőszavas mesemondásnak óriási hagyománya volt a régebbi archaikus korokban, de kikopott az életünkből, éppen ezért újra divatba kell hozni, és népszerűsíteni kell ezt a ”műfajt”, ami egyébként sokáig a felnőttek szórakozása volt, mert elsősorban a felnőtteknek meséltek a mesemondók. A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület célja az, hogy ez az élőszavas mesemondás egyre ismertebbé, elérhetőbbé váljon, és hogy minél több ember megértse a mesék tanításait.

Vaskor Gréta: nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyermekek mellette a felnőttek is megismerjék a mesék csodálatos világát. És ezért mi a felnőtteknek szóló mesemondásra is fókuszálunk. Én is tartok mese-esteket felnőtteknek, idősebb embereknek, akik nagyon lelkesek, és sokan közülük évtizedek óta nem hallott vagy olvasott mesét, így egészen fantasztikus élménnyé válik számukra ez a közös mesehallgatás.

Milyen mesék szólhatnak felnőtteknek?

Sárközi Tünde: Bármit lehet, még láncmese is. Mi nem Illyés Gyula népmese gyűjteményéből válogatunk, hanem például Boldizsár Ildikó tematikus gyűjteményét használjuk vagy Karig Sára Népek Meséi című sorozatából keresünk ki egy-egy ragyogó és tanulságos mesét. Sokszor a jól ismert klasszikusoknak, - mint például a Hófehérke, vagy a Hamupipőke - különféle, számunkra ismeretlen változatait mondjuk el a felnőtt hallgatóságnak. Az is nagyon fontos, hogy sohasem dallamosan, énekelve adjuk elő a történeteket, hanem visszafogottan, lassan, kevésbé hangsúlyozott formában interpretáljuk azokat.

Vaskor Gréta: A cél, hogy a mesék hatására mindenkiben megszülethessen egy belső mozi gazdag képi világgal. A hallottakat később egy módszertan szerint feldolgozzuk, csoportfoglakozásokon megbeszéljük és feldolgozzuk. A felnőttek is nagyon szeretik ezeket a foglakozásokat, sőt a közös mesehallgatás egyfajta meditáció is a számukra.