Kalandos körülmények között született meg Kentaur szólólemeze, amelynek elkészítésében Presser Gábor és Sztevanovity Dusán alkotópáros működött közre, de ez a nagyközönség számára rejtve maradt, hiszen álnéven: P. Bogárként és Nati Krisztiánként írták a lemezt.

Kentaur 1982 és 1988 között a Satöbbi együttes alapítója, frontembere volt, a zenekar népszerűségére jellemző, hogy 1985-ban Depeche Mode előtt is fellépett előzenekarként.

Kentaur a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanulója volt. Főiskolai tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte 1984 és 1988 között, ahol olyan tanárai voltak, mint például Gerzson Pál vagy Tölg-Molnár Zoltán.1989 között Bartha Andreával megalapították a Pankrátor Balett Akciócsoportot, mellyel performance-okat és happeningeket hoznak létre. 1996-ban megjelent Valaki az eltűnt városból című nagylemeze, melynek videóklipjeit maga írta, rendezte, részben fényképezte és vágta is

Jelenleg elsősorban díszlettervező, sokáig dolgozott a Vígszínházban, a Budapesti Kamaraszínházban, tervezett közben lemezborítókat, koncertplakátokat, a József Attila Színháznak mindenféle grafikai megjelenést, 1996-ban  pedig a Friderikusz-produkciók látványtervezője volt.

Kedvenc munkái – többek között –, a Víg Színházban bemutatott Heilbronni Katica avagy a tűzpróba és a West Side Story, illetve We Will Rock You (Queen musical), amit a BOK csarnokban láthatott a közönség 1917-ben.

„Annyira rám lettek szabva a dalok tulajdonképpen, hogy nagyon önazonos volt elénekelni a számokat. Dusánnal rengeteget beszélgettünk előtte, és Picivel pedig ilyen próbaénekléseket tartottunk, hogy megnézze, mi az, ami igazán fekszik nekem, ettől függetlenül három hanggal feljebb volt egy csomó nóta…

Szóval megküzdöttünk a lemezzel. A témáját tekintve számos szociológiai és politikai téma érintve volt benne, és a dalokat az akkoriban festett képeim is inspirálták, amelyek tele voltak szimbólumokkal, erotikus és más utalásokkal, de alapvetően a víz szerepelt a képeimen a legtöbbet. Ez a lemez is ilyen megtisztulás-féle volt, amelyben egy új nemzedékről énekelek, egy változtatásra képes fiatalságról és társadalomról, az én generációmról valójában.”