Sorozatunk hetedik részében Fazakas Réka, a Műcsarnok kurátora segítségével egy sokoldalú hazai képzőművész, Kadosa Kiss József különleges hiperrealista állatportréját fedezhetjük fel közelebbről. A majom – kultúrtörténeti szempontból egyébként igen ellentmondásos és szimbolikus – alakja itt békés, a gondolataiba merülő lényként jelenik meg. Talán több közös vonásra lelhetünk az állati és az emberi gondolkodásmódban, lelkiségben, mint gondoltuk? 

Kadosa Kiss József (1964) képzőművész 2020. őszén a Műcsarnokban önálló kiállítással mutatkozott be. A Képzőművészeti Főiskola (ma Egyetem) sokszorosító grafika szakán végzett művész az alkotások valamennyi ágában kipróbálta magát. A sokoldalú mester rézkarcok, rézmetszetek és litográfiák mellett festményeket, szobrokat, míves hangszereket, technikai csodaszámba menő, be nem jegyzett világszabadalomként értelmezhető tárgyakat is készít. Festészetében a gesztusfestészettől a sajátos értelmezésű parafrázisokon át, a tűpontos, hiperrealisztikus alkotásokig valamennyi ágban kísérletezik.

Részletesebb bemutatásra egyik kedvencemet, a Belső majom című olajképét választottam. A festmény egy tökéletesen megfestett emberszabású majom tűpontos portréja. A hiperrealista ábrázolásmód kifogástalanul adja vissza az állat vonásait, a felsőtestén látható bőrt, valamint az azt fedő szőrzetet, és talán a legfontosabbat, a behajlított kézre támaszkodó fejet és arcot. A majom szőrrel nem fedett testrészein a fény és az árnyék hatása erőteljesen érvényesül, hangsúlyozva az értelemtől csillogó szemet. Mintha csak modellt ült volna ez az okos állat a művésznek. Noha, nyilvánvalóan ilyen módon pózoló, emberszabású majomról még nem készült portré, talán még fotográfián sem örökítettek meg hasonló pillanatot. A kép egynemű háttere kiragadja a majmot a környezetéből, erősítve azt az érzést, hogy nem csupán az állat megfestett képmását látjuk.

Kadosa Kiss József: Belső majom, 2016, olaj, vászon

A majomábrázolásnak nagy hagyománya van a művészettörténetben, általában az emberi természet sötét oldalát szimbolizálja. Az egyiptomi és az ókori görög művészetekben ezzel szemben a majom szent állatként tűnt fel, amely a tudást és a tudományokban való elmélyülést jelképezi. Kadosa Kiss portréja is ehhez az értelmezéshez áll közel. A majom bemutatásának elevensége és hitelessége továbblendít bennünket, szemlélőket a külsőségeken és elvezet a címben is jelzett, belső gondolatiság világába. Vajon mit jelent a belső majom, hogyan értelmezzük azt? Talán az evolúció egyik korábbi lépcsőfokaként kell rá tekintenünk vagy ennél többet kell gondolnunk és rájönnünk, hogy a bensőnkben egyek vagyunk velük? Mi a közös az állati és az emberi gondolkodásmódban, lelkiségben?  

A megfestett majom belső békéje, gondolkodó lénye szinte átsugárzik a vászonról. A majom emberivé lényegül, akár Auguste Rodin Gondolkodó című szobrának egyedi újraértelmezéseként, egyfajta parafrázisaként is tekinthetünk rá. A gondolkodó lény szimbolizálja a természet evolúcióját, örökös változását és dinamikáját. A belső majom az emberi és az állati világ egységének és harmóniájának lesz a közvetítője.