„Terméktervező vagyok, de jobb szeretem magam felfedezőként definiálni. Ezt nemcsak a dizájnban, de az élet különböző aspektusaiban is szeretem megélni. Keresni a nagyobb ellenállást, a jelentést, a történeteket, kísérletezni. Jelenleg a Manera Studio nevű márkám útját alakítom, ahol fenntartható és etikus táskákat és kiegészítőket tervezek és gyártok, illetve növeszthető alapanyagokkal kísérletezem. Fontos pillér ezeken kívül a tanítás, amire az Óbudai Egyetem formatervező mérnöki szakos hallgatóival van lehetőségem – írja magáról Kis-Baraksó Alexandra a Fenntartható divat magazinban."
A gombabőr „romantikája” – A jövő alapanyaga egy budapesti lakásműhelyben
Aki komolyabban érdeklődik a fenntartható életmód és dizájn iránt, annak jó eséllyel lehet ismerős a „gombabőr” kifejezés, amivel főleg külföldi felületeken találkozhattunk az utóbbi években. A cikk szerzője, Kis-Baraksó Alexandra terméktervező szándéka az, hogy a hazai olvasók számára is pontosan érthetővé váljon, miért különösen érdekes ez az anyag. Miért olyan izgalmasak a benne rejlő lehetőségek ma, amikor a dizájnszcéna egyik rétege erőteljesen kutatja a fenntarthatóság, etikusság lehetséges alternatíváit.
Hogyan került a látóterembe ez az anyag?
A személyes történetem az úgynevezett növeszthető alapanyagok halmazával az egyetemi alapszak utolsó évében kezdődött. Egy projekt kapcsán rátaláltam egy kombuchából készült kabátra egy dizájnnal foglalkozó külföldi oldalon. Akkor az időszűke miatt nem integráltam az aktuális feladatba, de elkezdtem vele kísérletezni.
Néhány hónapon belül már be is került egy hazai fenntartható dizájn kiállítás válogatásába két táskám, amelyeken különböző módon jelent meg a saját növesztésű alapanyag. Ezt követően nagyjából évente mutathattam be hasonló szemléletű, de már európai kiállításokon az újabb kísérleteket. A mesterszakos diplomatervem pedig egy gombaalapanyag-gyártó üzem terve volt.
Mi is pontosan a gombabőr és milyen típusai léteznek?
Fontosnak tartom tisztázni, pontosan hogyan is kell elképzelni ezt és az ehhez hasonló anyagokat annak, aki még sosem találkozott velük. A gombából növesztett alapanyagokat két fő csoportra oszthatjuk.
Az egyik a – több nagyobb cég által is éppen fejlesztés alatt álló – kalapos gombákból növesztett verzió, amely lehet laptermék, de tömbszerű alapanyag egyaránt. Ez számos különböző gombafaj felhasználásával készülhet. Az előállítás ebben az esetben nagyon egyszerűen megfogalmazva úgy történik, hogy az alapesetben föld alatt végbemenő növekedési folyamatot laborkörülmények közé helyezik, és egy ponton megállítják.
Az úgynevezett micéliumfonalak, amelyek a gombák „gyökérzetét” alkotják, benövesztik a tápanyagként szolgáló különböző szerves anyagokat, így egy tömör szerkezeti struktúrát hozva létre. A folyamatot hőkezeléssel állítják meg azon a ponton, mielőtt termőtest nőne ki a gombából. Ezáltal egy ellenálló, a tápanyagtól is függően változatos tulajdonságú alapanyag jön létre.
Erre az anyagra már több nagyobb divatmárka is felfigyelt, az őket gyártó néhány vállalat együttműködésekről számol be például az Adidasszal vagy Stella McCartney-val.
A másik csoport, amivel jelenleg én is foglalkozom, a kombucha bőr alapanyag, amelyet más néven bakteriális cellulóznak is neveznek. Ez egy speciális fermentációs folyamat mellékterméke, ahol ecetsav-baktériumok, tejsavbaktériumok és élesztőgombák kapcsolódnak egymással.
A növesztési körülmények ennek esetében folyadék közegben történnek, azon belül is a zöld és a fekete tea biztosítják számára a megfelelő tápanyagforrást. Ezen kívül cukorra van szükség, hogy a glükóz segítsen a biológiai folyamat elindulásában. A folyadék felszínén – ahol az oldat és a levegőben található oxigén egymással találkozik – képződik a speciális membránréteg, amelyből később szárítással készül a bőrhöz hasonló alapanyag.
Mindkét típusba tartozó gombaalapanyagok leginkább a különböző műanyagok és a bőr karakterisztikáit hordozzák más-más arányban fajtól, növesztési körülménytől függően.
Mindkét típusba tartozó gombaalapanyagok leginkább a különböző műanyagok és a bőr karakterisztikáit hordozzák más-más arányban fajtól, növesztési körülménytől függően.
Miért előremutató alapanyag?
Számomra azért érdekes ez a téma, mert nagyon kritikusan állok az anyagok környezeti és etikai vonatkozásához, amely hozzáállás megnehezíti a megfelelők megtalálását a munkámhoz, és rengeteget ki is zár.
A növesztett anyagok, azon belül a gombaalapanyagok halmaza azért jelent új utat a tervezésben a saját meglátásom szerint, mert nem igényelnek káros vegyszereket az előállításhoz, amely egyébként is nagyon alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett megy végbe, ugyanis egy természetes folyamatról van szó.
Mindemellett viszont nagyon ellenálló, biztató – és széles skálán módosítható – tulajdonságokkal rendelkező anyagok, köszönhetően a nagy tisztaságú cellulóznak, ami alkotja őket. Szemléletes párhuzamként jegyezném meg, hogy a cellulóz a növények vázrendszerét alkotja, hasonló funkciót lát el esetükben, mint az állatok bőrében található kollagén.
Forrás: https://fenntarthatodivat.hu/gombabor-kombucha-alapanyag-keszitese/
A beszélgetés a lenti linken tekinthető meg:
https://www.facebook.com/B32kulturter/videos/461217215154049
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
